Pong, Space Invaders, Pac-Man – bizonyára mindenkinek ismerősen csengenek ezek a szavak. Valahonnan innen indultak el a hetvenes években az első otthon is játszható számítógépes játékok, hogy mára az egyik – sőt, egyes kalkulációk szerint a – legnagyobb szórakoztatóipari ágazat nőjön ki belőlük. Egy május végén Budapesten megnyílt kiállítás pedig ezt a témát járja körbe, főleg a korai játékokat, otthoni számítógépeket bemutatva.
Az Űrhódító – a számítógépes játék (r)evolóciója címre keresztelt kiállítás Képes Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum muzeológusának agyában született meg. Nagyjából három évvel ezelőtt kezdte összegyűjteni a jelenleg a múzeum egyik termében megtekinthető elektronikai eszközöket. A bejáratnál mindjárt egy Pong tévéjáték fogadja a látogatókat, két potméteres irányítóval, egy korabeli televízióra rákötve, úgy, kissé szemcsésen, ahogy valószínűleg akkoriban a többség amúgy is játszotta azt. Ezután a korai hazai kibernetikai játékfejlesztésekről olvashatunk, megismerve a pár éve elhunyt Kovács Mihály fizikatanárt, aki egykor a Budapesti Piarista Gimnázium fizikus klubját vezetve hazánkban elsőként tanított számítástechnikát már évtizedekkel ezelőtt. (Jómagamnak is volt szerencsém a nyolcvanas évek legvégén az ottani számítástechnikai szakkör életébe bekapcsolódni. Ott ismerkedtem meg például a C64-es assembly demóprogramozás alapjaival, a rasztercsíkok csodás világával.) Még csak az előtérnél tartok, de már rengeteg nosztalgikus élmény jött elő bennem, a Space Invaders pixeles űrlényét formáló, szekrényből kivágott átjáró egyik polcán pedig megláttam jó pár ismerős "ősrégi" szakkönyvet, no és a Commodore Világ néhány példányát (1993 januárjában ebben a lapban jelent meg első játékcikkem). Ezzel aztán végleg meg is fogott a kiállítás, és lelkesen jártam körbe a kis termet, mely helyet adott az egésznek.
A falakon elhelyezett játéktörténelmi olvasnivalók mellett láthatóak különböző játékgépek (Ms. Pac-Mantől fénypisztolyos Terminator 2 játékig), egy flipper, a vitrinekben pedig otthoni számítógépek és játékkonzolok, igen vegyesen: ZX81 (hétéves koromban ez volt az első számítógép, amin a programozással ismerkedtem), Commodore 116, Enterprise 128, Amiga, vagy a másik vonalat nézve például egy Nintendo Gamecube és egy PlayStation 2. Aztán különböző eredeti szoftverek dobozai is megtekinthetők a tárlókban és pár érdekes kontroller, mint például a QuickShot félgömb alakú joystickje (nem tudom már, miért, de anno nagyon vágytam egy ilyenre, aztán végül egy piros talpazatú mikrokapcsolós joystick vásárlása mellett döntöttem, ami évekig bírta a strapát). A történelmi érdekességek mellett pedig ki is próbálható számos régi játék, eredeti gépeken (Videoton TV Computer, Primo vagy NES), korabeli tévéken. Feltéve persze, hogy jó időben megyünk, a legtöbb kipróbálási lehetőség ugyanis a keddi, csütörtöki és szombati napokon van, 10-13 óra között. Ennek az az oka, hogy a több évtizedes korú gépek nem mindig bírják a gyűrődést, újraindítást vagy kisebb pihenőt igényelnek, hogy aztán tovább lehessen használni azokat (ottjártamkor épp a Terminator játékról derült ki memóriával kapcsolatos probléma, amelynek következtében a háttérképek nem jelentek meg). A kiállítás névadó játéka is a kipróbálhatók között szerepel, azaz a Videoton TVC-re készült Space Invaders-koppintás, az Űrhódító. Végül egy-egy Wii és Xbox 360 konzolon a ma játékaival is játszhatunk.
Mint Képes Gábortól megtudhattam, a 2-3 éves gyűjtést követően mintegy fél év alatt állt össze a nemrégiben megnyitott kiállítás anyaga. Gábor igen lelkesen mesélt az egyes számítógépek történetéről, látszott rajta, hogy szívét-lelkét beleadta, hogy létrejöhessen a kiállítás. Beszélgetésünk közben is folyamatosan figyelte, kinek van szüksége segítségre egy-egy számítógépnél, hogy elindulhasson a játék, vagy a kezelést elsajátíthassa, és azonnal ugrott is a látogatókhoz. A hozzám hasonlóan harmincas éveikben járó gamereknek egyértelműen nosztalgia a terem végigjárása, a fiatalok számára pedig egy érdekes áttekintés a kiállítás, hogy honnan jutottak el a fejlesztők a mai, realisztikus megjelenítéshez egyre inkább közelítő játékokig. De a legkisebbek is igazán élvezték a játékokat, amit az ottlétem során egy 6-8 éves kissráctól fél füllel elkapott mondat is igazolt, amit távozáskor anyukájának mondott: "Ugye visszajövünk még máskor is?".
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban (Budapest, XIV. ker. Városligeti krt. 11.) 2010. november 21-ig látogatható az Űrhódító kiállítás, keddtől péntekig 10-17, hétvégeken 10-18 óra között. A belépődíj diákoknak (26 éves korig) 500 Ft, a felnőttjegy 1000 Ft, családi jegy pedig 1900 forintos áron kapható (két felnőtt és két vagy több gyerek részére).
